A sikló neve Budai Hegypálya volt. A buszközlekedés elindulása előtt, a 19. században ez volt a fő közlekedési eszköz, melyen a sétálni vágyók megközelítették a vár utcácskáit. A sikló megnyitásakor csak retúrjegyet lehetett váltani, és a felső állomáson utcagyerekek kéregették el az úri népektől a visszafelé nem használt jegyeket. A siklóra szállva aztán gyakran kizsebelték a bámészkodó utasokat. 

A legenda szerint 1889-től minden év  augusztus 20-án két összebilincselt kísértetet láttak a ház lakói, akik leereszkedtek az ereszcsatornán, és átsuhantak a mennyezeten. 1943-ban rátaláltak a ház alatti barlangpincében egy kiszáradt kútra, melyben két összebilincselt csontvázat találtak. Szentmisét tartottak értük, és a kísértetek többet nem jelentek meg.

A Nemzeti Galéria épülete korábban királyi palotaként, később Horthy Miklós rezidenciájaként funkcionált, majd a második világháborúban súlyosan megsérült. A Budai Várnak ezt a negyedét  kulturális központtá alakították ki, így a korábban a Kossuth téren álló Igazságügyi palotából a képek átköltözhettek ide. Az az épület aztán évtizedekig a Néprajzi Múzeumnak adott helyet, mielőtt a Ligetbe költözött volna a gyűjtemény.

A két mesei alak eredetileg az egykori Habsburg lépcső két oldalsó pihenőjénél, a mellvéden kapott helyet. Ott álltak kétoldalt, egymást lesve. Tünde kezében egy alma van, Csongor egy lándzsával van felszerelkezve. 1976-ban az újonnan nyitott Nemzeti Galéria elé helyezték a háborúban megsérült, és felújított szobrokat.

A szoborcsoport azt a mondai jelenetet örökíti meg, amikor Mátyás király a hegyekben, vadászat után egy forrásnál pihenőt tart, és megpillantja Szép Ilonkát. Stróbl Alajos szobrász álma volt ennek a jelenetnek a szoborba öntése, annyira, hogy nem is kért érte pénzt, sőt még kicsit rá is fizetett az elkészítésre.

A nemzeti könyvtárunk, az Országos Széchényi Könyvtár, 1802 óta, mióta Széchényi felajánlotta gyűjteményét a nemzetnek, gyűjt minden hungarikát, vagyis a magyarul vagy Magyarországról megjelent könyvet és egyéb nyomtatott és elektronikus dokumentumot.

A budai Várnegyed nyugati oldalán, a Tóth Árpád sétány mellett található török kori védmű, a Savanyúleves torony a 17. században épült rondella. Nevét a török időkben kapta, és az Eksi as Kuleszi pontos fordítása. Jelentése nem tisztázott. Az 1960-as években feltárták a bástya belsejében található boltozott kazamatákat. 

A szobrot Sebők Zsigmond emlékére állították, akinek egyik kedves mesefigurája volt a Mackó úrfi. Eredeti helye 1936-ban a  Lukács fürdő előtt volt. A hetvenes években helyezték át mai helyére, az Európa ligetbe, melyet a főváros centenáriumára látogató 29 európai főváros emlékére alapítottak.

A 800 éves házban tánctér és színpad épült, majd a Vörös Sün Ház adott helyet az első budai színielőadásnak. Az épület a Verner Színház, az első magyar gyermektársulat otthona volt ezt követően. A ház sokáig volt a budai Vár egyetlen fogadója. Szobáiban működött fogászati rendelő.

A ház a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került 1930-ban. Az alatta lévő természetes barlangban bombabiztos atombunkert alakítottak ki, és amikor Budapestet bombázták a második világháborúban, itt helyezték el az ország aranytartalékát és egyéb értékeket.

A Sándor-palota 1881 óta van a magyar állam tulajdonában, 2003 óta a mindenkori köztársasági elnök hivatala és lakhelye. Nevét Sándor Vince grófról kapta, aki az épületen lévő görög istenek arca helyére a saját arcát faragtatta, és folyosót épített palotája és a Várszínház közé, hogy ne kelljen az emberek közé vegyülnie.

A 2015-ben átadott játszótér Mátyás király meséire épül, amely az egyes játékelemeken is visszaköszön. Kialakításánál a kisebbekre és a nagyobbakra is gondoltak, bébihinta, mászókák és izgalmas alagutak várják a gyerekeket.

Savoyai Jenő, akinek lovasszobra a Nemzeti Galéria előtt áll, korának egyik legkiválóbb hadvezére volt,  számos stratégiai harcászati módszert dolgozott ki. Mellette szenvedélyesen szerette a növényeket, és a kastélya kertjében ritka növényekből álló gyűjteményt alakított ki. Tiszteletből róla nevezték el azt a növénycsaládot, melynek tagjaiban megtalálható az eugenol vegyület, melyet a fogászatban is használnak. Jenő németül Eugén, mint ahogyan azt a Kőszívű ember fiaiból is ismerjük.